Végiggondoltam a határaimat. Ebben elég sokat segített egy darab amit a színházban elődatunk ...Tele vagyok korlátokkal- hol megpróbálom őket kitolni, hol közelebb húzom őket magamhoz.Több - kevesebb sikerrel. Egyébként biztos, hogy a határok védő célzattal vesznek körül.
Az az elmélet, miszerint egyre inkább meglátom a falaimat,- az Isten állította Stop-táblákat-,a napokban körvanalozódott bennem. Úgy éreztem, én igazán nagyszerű ember vagyok: ennyire észrevenni a Gondviselést! Aztán hirtelen belém szúrt: ez a mondat nem annyira Istentől származik. Ez inkább a kísértőtől súgott önelégült megközelítés. Elhiteti velem, hogy a saját erőmből is elég klassz vagyok, nem kell holmi Istenre vágyakoznom.
Egyébként nem vagyok bölcsebb, nem a saját figyelmességem miatt veszem észre a Stop-táblákat. Annyira vaksi vagyok, hogy Isten -a hatalmas irgalmából- nagyobb táblákat ad, ne tévesszem már el annyira az utamat.Nem magamtól nyiladoznak szemeim: a Teremtő próbálkozik emelgetni nehézkes szempilláim
Dicsőség Neki!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.