Ma az egyik barátomat fogtuk körbe, faggattuk a nagyon friss párkapcsolatáról. A nagyon friss 1 naposat jelent.
Ő már egy ideje tervezte a kapcsolatot, de csak most lépett. Amikor az egyikünk megkérdezte, mik a tervei a jövőt illetően, a válasz a következő volt: „Idén eljegyzem, jövőre elveszem.” Márpedig ez egy nagyon komolyan gondolt dolog volt. Utána még viccelődtünk egy sort, hogy már napra pontosan be van osztva az első csók, a lánykérés és az esküvő is. Az egészben a legviccesebb, hogy 2 éve még én is azt hittem, minden kártyát le tudok osztani, pontosan, hiba nélkül. Persze elengedhetetlennek láttam Isten jelenlétét, de azért „hadd irányítsam már én az életemet!”
Aztán az elmélet fokozatosan átalakult. Most már beismerem, hogy fogalmam sincs, mi lesz velem holnap, vagy azután. De nem félek a változástól. Egy a biztos: Istennek velem is terve van; és ha én nem ismerem azt, az nem azt jelenti, hogy nem is létezik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.